Ez az oldal azt foglalja össze, hogy a magyar eljárásjog mely pontjain merül fel önállóan, független ingatlanvagyon-értékelő szakvéleménye — és mely pontokon nem. A tartalom tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak, és nem helyettesíti az eljáró közjegyző, bíróság vagy hatóság mérlegelését.
Az alábbi adatok az irodai iratkezeléshez, a szakértő azonosításához és a szakvélemény befogadhatóságának előzetes megítéléséhez szükségesek.
Vágó Péter e.v. okleveles ingatlanvagyon-értékelő, Budapest. Lakóingatlanok (társasházi lakás, családi ház), telkek és üdülő jellegű ingatlanok értékelésével foglalkozik, elsősorban jogi eljárásokban felhasználásra szánt szakvélemények készítésével.
A szakvélemény két, egymástól független értékelési módszer levezetését tartalmazza (piaci összehasonlító adatok elemzése, valamint hozamalapú megközelítés), az alkalmazott adatforrások, korrekciós tényezők és a következtetés írásos indokolásával, az értékelő nyilvántartási számával és aláírásával.
A szakvélemény nem banki hitelbírálatra készül: hitelügyletben a hitelintézet rendszerint saját, általa kijelölt értékelőt vesz igénybe. Hatósági vagy bírósági felhasználás előtt javasolt a befogadó szerv előzetes, írásos visszaigazolása.
Az alábbi hat esetkör azokat a tipikus eljárási helyzeteket foglalja össze, amelyekben a jogszabály vagy a joggyakorlat szerint a hatósági értékadaton túl önálló, levezetett értékelés bír relevanciával. A §-hivatkozások az irányadó jogszabályhelyre utalnak, azok szó szerinti szövegének megismerése az eljáró jogalkalmazó feladata.
A hagyatéki leltárba az ingatlan értékét a jogszabály szerint a jegyző adó- és értékbizonyítványával egyezően kell feltüntetni; e körben tehát nem magánmegrendelésű értékbecslés, hanem hatósági bizonyítvány az irányadó.
„A leltárba felvett ingatlan értékét az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által az illetékekről szóló törvény szerint kiállított adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal egyezően kell feltüntetni a leltárban.” — Hetv. 26. § (1)
Független értékelés ezért a hagyatéki eljárásban nem a leltári értékadat pótlására, hanem az azzal szembeni jogorvoslat, illetve az örökösök egymás közötti elszámolásának alátámasztására szolgálhat.1
A jegyző az adó- és értékbizonyítvány tartalmát a leltárfelvétel során közli az öröklésben érdekeltekkel, akik azzal szemben az Ákr. szerint fellebbezéssel élhetnek; a jegyző a leltárt csak a fellebbezési határidő eltelte, illetve a fellebbezés elbírálása után küldi meg a közjegyzőnek. A közjegyző az értékbizonyítványt vitató érdekelt fellebbezését jegyzőkönyvbe veheti, kérelemre továbbítja a kiállító hatóságnak, és az eljárást a jogorvoslat elbírálásáig felfüggesztheti. Az ilyen fellebbezés indokolásához adhat tárgyi alapot a levezetett, módszertanilag dokumentált értékelés.
Hetv. 26. § (1a)–(1b)Az örökösök a hagyatékot a hagyatéki eljárásban kötött egyezséggel feloszthatják egymás között; ilyenkor a hagyaték öröklés jogcímén, az egyezség szerint kerül átadásra. Ha az egyezség szerint az egyik örököstárs tartja meg az ingatlant és a többieket kifizeti, a megtérítés összegének kialakításához az érdekelteknek a piaci értékről reális, egymással szemben is hivatkozható adatra van szükségük.
Ptk. 7:93. § · Hetv. 89–90. §A házastársi közös vagyon megosztása során a vagyontárgyakat és a közös vagyonhoz kapcsolódó igényeket értékben is szembe kell állítani egymással, akár szerződéses megállapodás, akár peres megosztás keretében. A megosztás időpontjában fennálló forgalmi érték megállapítása tipikusan szakértői kérdés, amelyet a felek megállapodásukhoz vagy a kereseti kérelem alátámasztásához előzetesen is tisztázhatnak.
Ptk. 4:57–4:61. §A kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozata — így az öröklési jogviszony alapján a kiskorút megillető jogokra vagy kötelezettségekre vonatkozó megállapodás — a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes. A jóváhagyás iránti kérelem elbírálásához a hatóság azt vizsgálja, hogy az ügylet a kiskorú érdekét szolgálja-e; ehhez a kiskorút megillető részt értékben is alá kell tudni támasztani.
Ptk. 2:15. § (1) b) · 149/1997. (IX. 10.) Korm. rend. (Gyer.)A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani; ha ez nem lehetséges vagy nem indokolt, a tulajdonostárs tulajdonába adásra megfelelő ellenérték fejében, illetve értékesítésre kerülhet sor. Mind a megfelelő ellenérték, mind a magához váltás finanszírozhatóságának megítélése értékelési kérdés, amely a keresetlevél és a bizonyítási indítványok megalapozásához előzetesen is tisztázható.
Ptk. 5:83–5:84. § · 1/2017. (IX. 11.) PK véleményAz öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg, a vagyonszerzési illeték alapja pedig a vagyonszerzés időpontjában fennálló forgalmi érték. Ha az eljárás a halál napjától számítva hosszabb idő után zajlik, vagy ha az időközbeni piaci elmozdulás jogi következtetést hordoz, a fordulónapra visszatekintő, korabeli összehasonlító adatokból levezetett értékelésre lehet szükség.
Ptk. 7:1. §, 7:87. § (1) · Itv. 68. § (1), 102. § (1) e)Két összefoglaló irodai használatra: mindkettő jogszabályhelyeket, eljárási sorrendet és az értékeléshez szükséges okirati adatok jegyzékét tartalmazza. Az anyagok tájékoztató jellegűek, nem minősülnek szakvéleménynek és nem használhatók bizonyítékként.
A leltári értékadat forrása, a jogorvoslati út és annak határidői, valamint az örökösök közötti elszámolás értékelési kérdései — a jegyzői adó- és értékbizonyítvány és a független értékelés szerepének elhatárolásával.
Házastársi és élettársi közös vagyon, valamint osztatlan közös tulajdon megszüntetése: értékelési fordulónap, a megfelelő ellenérték levezetése és a szakértői bizonyítás előkészítésének kérdései.
A jogi eljárások határidőhöz kötöttek. Az alábbi két lehetőség kizárólag az ügyintézés gyorsaságára és a szakértővel való közvetlen egyeztetésre vonatkozik; sem az egyik, sem a másik nem érinti a szakvélemény tartalmát, módszertanát vagy a szakértő függetlenségét.
Fellebbezési vagy perbeli határidő közeledtekor a szakvélemény 48 órán belüli elkészítése kérhető. A soron kívüliség az ügy sorrendbe helyezését jelenti, nem a vizsgálat egyszerűsítését: a két értékelési módszer levezetése és az írásos indokolás ilyenkor is a teljes tartalommal készül el.
| Vállalt átfutás | 48 óra a hiánytalan adatszolgáltatástól |
| Feltétel | tulajdoni lap és alapadatok elektronikus megküldése |
| Visszajelzés | a befogadásról 4 munkaórán belül |
| Formátum | aláírt PDF, kérésre nyomtatott példány |
A soron kívüli ügyintézés díja eltér az alapdíjtól; a mindenkori díjak a díjszabás oldalon nyilvánosan szerepelnek.
Szakmai kérdésben — befogadhatóság, fordulónap, szükséges okiratok, várható átfutás — közvetlenül az értékelő elérhető, ügyintézői közvetítés nélkül.
+36 70 672 8020 vproperty.hu@gmail.com| Hívásfogadás | munkanapokon 9:00–17:00 |
| Írásos válasz | munkanapon belül |
| Egyeztetés tárgya | kizárólag szakmai és eljárási kérdések |
Konkrét ügy adatainak megküldése előtt kérjük, hogy az érintett hozzájárulásáról és a titoktartási szabályok betartásáról az iroda gondoskodjék.
Negyedévenkénti, néhány oldalas összeállítás a lakóingatlan-piac ármozgásairól — kerületi és vármegyei bontásban, adatforrás-megjelöléssel. Elsősorban ahhoz nyújt tájékozódási alapot, hogy egy eljárásban szereplő értékadat nagyságrendileg illeszkedik-e az adott időszak piaci viszonyaihoz.
A tájékoztató díjmentes, negyedévente egyszer kerül kiküldésre, és bármikor leállítható. A megadott e-mail-címet kizárólag a tájékoztató megküldésére használjuk, harmadik félnek nem adjuk át.
Az adatkezelés részletei az adatvédelmi tájékoztatóban olvashatók.
Sem a közjegyzői, sem az ügyvédi iroda nem részesül semmilyen díjazásban vagy előnyben azért, mert Ön ezt a tájékoztatót megkapta.
1 A hagyatéki leltárban szereplő ingatlanérték forrása a jegyző adó- és értékbizonyítványa (Hetv. 26. § (1)); független értékelés ezt nem váltja ki és nem helyettesíti.
Ez az oldal tájékoztató célú szakmai összeállítás, nem jogi tanácsadás és nem szakvélemény. A hivatkozott jogszabályhelyek a szerkesztés időpontjában hatályos szöveg szerint kerültek megjelölésre; a hatályos szöveg ellenőrzése az eljáró jogalkalmazó feladata. A szakvélemény befogadásáról minden esetben az eljáró közjegyző, bíróság vagy hatóság dönt. Banki hitelbírálathoz a hitelintézet által kijelölt értékelő közreműködésére lehet szükség.